Íme pár sor Mira invitáló levélből. Úgy érzem, ez teljesen jól leírja, mit csinálunk és miért vagyunk.
"Azért indítom útnak ezt a kezdeményezést Székesfehérváron, mert azt gondolom, hogy egy hatalmas hiányt pótolhat az édesanyák életében.
Saját tapasztalatból tudom, hogy nem jó otthon a négy fal közé zárva élni a kisgyerekes életet. Nem csak, hogy nem jó, de nem is ez a normális állapot! Egy édesanyának is szüksége van felnőtt társaságra, ahol megbeszélheti gondjait, örömeit, és a gyermeknek is szüksége van egy idő után kortársakra.
Férjemmel a kötődő nevelést és a környezettudatos életmódot választottuk, hogy mind testileg, mind lelkileg egészséges gyermekeket neveljünk fel.
A családi oviban együtt vagyunk gyermekeinkkel, nem gyermekmegőrzőként, hanem kis közösségként működünk. Elvünk az, hogy a gyermek saját kiváncsiságától indíttatva, saját ütemében tanul. A tanulás pedig akkor a legoptimálisabb, ha nem a természetből kiszakítva történik, hanem abba beágyazva.
Az alkalmakon együtt főzünk, olyan foglalkozásokat szervezünk, melyek egyaránt élvezetesek a szülőknek és gyermekeknek, és amelyek kapcsolódnak az évszakokhoz, a természet változásaihoz. Kirándulásokat is szervezünk, valamint aktuális programokra is ellátogatunk (bábszínház, kiállítás, stb.)"
Kiállításon és bábszínházban még nem voltunk, de szinte minden héten találkozunk azóta is. Egészséges ételeket sütünk és főzünk, beszélgetünk, teázunk, tapasztalatot cserélünk. . Jól érezzük magunkat. Én legalábbis tuti. :) A gyerekeink pedig szocializálódnak. Játszanak, ismerkednek, olykor persze veszekednek is. Mint egy igazi óvodában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése